litababa

nem sirok csak folytogat. megfulladok a gomboctol a torkomban, de nem jon. ennyire edzett lennek? remek. ugy erzem belehalok. mindig a pofara eses a csalodas. gyulolom a vilagot es az eletet az embereket. ezt az egesz szart ami korul vesz. a "bizalom es a tisztelet" tenyleg mar csak igy ebben a formaban, idezojelben letezik? hol elek en? mit hiszek? nem tudok mas lenni, nem tudok megvaltozni, de nem is akarok de ha nem teszem mindig belemrugnak es ha mar kek zold vagyok es nem tudok jarni sem akkor sem megy. mire neveljem a lanyomat? ezt mondja meg nekem valaki. azt akarom, h probaljon meg ember maradni, de akkor csak bantani fogjak es csalodni fog minden nap minden perceben. undorito, hanyok, ne szoljak egy rohadt szot sem? engem szeret, a masikat csak dugja? nekem is rohadt nehez kibirni heteket megis megy. pasi. de ez nem valasz. en meg nő. teljesen mindegy. a lenyeg, h ember. embernek maradni. lehet hibazni. majd holnap kiderul. haaat, egy kicsit osszezavarodtam. nem kicsit. rohadtul. uristen, nem hiszem el. dolgoznom kene, miert is? jaaa, persze mert a pasim itthon van es ne az "o idejeben" csinaljam a munkamat. pedig mindjart osszeesek olyan faradt vagyok. nem baj. lojjon fejbe valaki. elegem van. kurvara.

erdekes, csutortok ota itthon van es meg mindig nem szoktam meg, h barmikor felhivhatom... ertem jon a munkaba, kiskifli vagyok minden este stb. stb. stb. :D

   az elso par estenk eleg viccesen alakult.  voltak pillanatok amikor inkabb mar sirtam volna nevetes helyett. Romeo es Julia erkely jelenete a fasorban sincs szenvedely teren a mienkhez kepest. persze a veronai panorama biztosan verte volna a "svama butort" de ez ott, akkor nem volt tenyezo :D haaat, meg mindig jot nevetek.

 utalok, koltozni viszont... imadok szeretkezni a pasimmal ez tutifix. mindketto bebizonyosodott  :)

  tegnap azert sikerult megsiratnia. de nem volt veszes csak eszmeletlen erzeke van ahhoz, hogyan gyalogoljunk bele a masik lelkebe acelbetetes bakanccsal. egy mondattal kepes a padlora kuldeni. es mindezt persze eszre sem veszi es nem is erti sztem csak azert ker elnezest mert latja, h a csaja nem vigyorog. az hogy tok hulye vagyok... az igen, az egy teny. nem kerdes. de azert ennyire nem. tehat nem mindig vagyok gyenge es erzekeny, hanem neha tenyleg hirtelen nem tudom hova tenni amit eppen mond es ahogy. bizonytalanna tesz. igen. tudom. en is . nagyon, de ez akkor baromi keves, h stilusos legyek. meg mindig felek. nagyon. es ezekkel a beszolasokkal ez nem mulik, sooot. amikor mar azt erzem, h oke, tuti jo minden, elhitettem magammal, h nem lesz baj. helyesen es jol dontok, mind magunk szempontjabol, mind Bigyonak sem lesz "baja". akkor jon valami kis aranykopes es maris minden borul, amit szepen felepitettem az elozo ota. es jon a kattogas, h biztosan akarja, es nem arrol szol a tortenet, h szeret vagy nem szeret. ez egyertelmu. szeretjuk egymast es mindketten szerelmesek vagyunk, legalabbis sztem. csak az o paraja  ramtelepszik es elkezdek kombinalani meg mindenfele felesleges dolgon parazni. es persze teganp megint megfordult a fejemben, h inkabb nezek vmi alberletet, de annak semmi ertelme, tudom. csak nem akarok megegyszer egyetlen olyan mondtatot sem hallani, amit a Kovacstol. valoszinuleg nem elenem tul. es ha beleneznek a tukorbe valoszinuleg szembekopnem magamat, h mar megint nem hallgattam az eszemre stb stb stb. de ez nem igy lesz :) rendben lesz minden, es nem is nagy dolog ez csak Pötyi felfujja :D szeretunk egyutt lenni, jo egyxutt lenni most kiderul mennyi ideig. nem lesz baj. en tudom :)

igazabol rajottem, azt hiszem... hogy egy f...sz vagyok. imadom a pasimat es jon hazaaa :) vigyorgok. sokat. most . nagyon. es faj az arcom. pötyiiii :)

szeret engem :D kiskifli leszek nemsokara , jipppiiii :)

joreggelt, joreggelt.

 persze ma megint azzal a tudattal keltem , h minden ok. kosz, jolvagyok. na, ez tartott addig ameddig a mindket gyerek elo nem adta a reggeli bulijat. isteni az idozitesuk :) en mostmar tenyleg nem tudom mi van velem. 

 a felelem egy reszet megfejtettem. tegnap azt mondtam Pötyinek meg delutan, h azt erzem o engem siman elengedne. amikor vigyori vagyok akkor jo, amikor szarul vagyok akkor mar nem annyira vagyok vonzo. ez normalis, csak ugye en akkor is ugyanugy imadom amikor rossz napja van es durcas. erre persze a valasza az volt, h eszebe sem jutott. en meg akkor ott abban a pillanatban ezt el is hittem es meg is nyugodtam. csak aztan persze mivel az este nem volt valami fenyes. es jott a kibeborulas, kattogas stb. a vegen mar azon bogtem, h mit csodalkoznek. talal maganak sokkal egyszerubb esetet is mint en. ugyis mindig a jackpottal jon :) bar, addig hisztiztem ezert hogy leszokott rola :D nagyon szeretlek. az elet fintora meg az en elmebeteg agyame ugy ultem le most irogatni, h potyogott a konnyem, es most meg vigyorgok mert eszembe jut a luke kis feje meg h mennyire boldogga tud tenni es, h mennyire hianyzik. na, tessek most megint potyog. tok hulye vagyok .most sirok vagy nevetek? a szivarvany, mint erdekes jelenseg elmehet a p...ba mellettem. vajon szeret engem annyira, h megvarja amig tenyleg jol leszek? erek en annyit? nem hiszem.hulye kissebbsegi komplexus. kellek en igy is? hogy nem mindig egyszeru minden? nezzuk pozitivan. legalabb kiderul mennyit erek a pityputynak. majd kiderul. de azert szeretnek mar jol lenni. 

szornyu volt, borzasztoan faj belul most. biztos hibas vagyok es ingerult es tudom is, de megis. nem tudom. sir. azt akarom, h elmuljon. nem akarom ezt erezni. nem tudok jokedvu lenni. menekulnek, de hova? meg minek? meg most miert? hullamzik. osszevissza kavarog minden. mintha apro darabokra hullottam volna szet. mintha nem is en lennek. oda akarok bujni, erezni, szeretni. es nem itthon egyedul bogni. utalom ezt a gombocot. semmihez nincs kedvem. elegem van magambol. nem akarom bantani. alig vartam ra es megsem tudtam ket ertelmes mondatot mondani, nem tudtam megszolalni, szerettem volna meselni, de nem ment. mintha leblokkoltam volna. nem tudtam kimondani, h szeretem es ne haragudjon ram. majd elmulik. mindjart, par nap es megsimogatja az arcomat es atolel. gyulolom magamat ezert. hogy par napja nem boldog miattam. tolom el magamtol, nem vagyok normalis. mitol felek mar megint csak azt erzem, h rettenetesen felek. de most mitol? mi bajom van? nem ertem, most semmit nem ertek, totalis kaosz. hulye vagyok.

nem vok ideges, nem vok ideges, nem vagyok ideges...

szeretem a pasimat. ez biztos :) es o is engem, ez is biztos. tehat minden tutifix es megis ma sikerult az ami eddig nem, jol osszevesztunk. nahat, mi ilyet is tudunk. persze vitak vannak, de a mai hat nemtom. nem volt vicces.skype on, 850 km re egymastol... valoszinuleg ha nem igy lenne, mindez megsem tortenik. de mar nincs sok :) aztan persze irt 3 mondatot es elmult minden, tud valamit a srac :) vegkepp megvilagosodtam, fuggo vagyok. szeretet es erzelemfuggo. meg persze biztonsagfuggo. ha nem erzem magamat biztonsagban elkezdek vedekezni. es elkezdek erdekesen viselkedni, amit altalaban nem tud kornyezetem mire velni. szinte kepes vagyok percenkent valtozni hangulatilag es persze ezt kovetni... egyik percben nevetek masikban sirogorcsot kapok. ideges es feszult leszek. ellokok mindet es mindenkit magamtol, minden es mindenki irrital es minden kicsit is felreertheto megnyilvanulasra ugrom, kombinalok, osszeeskuves elmeleteket gyartok. elmebaj. nem vagyok normalis. ezvan.

szuper, elaludtam, elkestem. de vmi erdekes erzesem lett. mintha az ejjeli elmebajomat "kialudtam" volna. ez nem vmi idegen erzes, mar tobbszor volt ilyen, tobb korszakaban az eletemnek. nagyon tudok szenvedni, es nagyon tudnak bantani dolgok maskor meg minden hidegen hagy. en mondtam, h skizo vagyok :) igazabol csak ikrek es azert valahol nő. azt hiszem az elmult par het, honap tortenesei lezajlottak bennem. elmult. felszabadult. remelem...

 azt  hittem majus 11. volt a tetopont, de nem. tegnap. kicsit felek azert. mert azt is tudom h ez mivel jar nalam. de ha elegge odafigyelek, akkor tudom koordinalni. a baj eredendo oka az egom, ami nincs ilyenkor. barmilyen skalan mernenk 0 lenne. eltelnek hetek hogy csak gyotrom magamat es persze ettol a kornyezetemben eloket probalom megkimelni es mindebbol nem erzekelnek szinte semmit, h nekem eppen valami bajom van es akkor jon a nagy bumm es persze senki nem ert semmit. ez valoszinuleg nem tul jo. de ez van es mar nem fogok valtozni es talan nem is kell.

later... R.

hat, nem tudom... kell ez nekem? :) evek ota nem irtam naplot, blogot meg meg soha. nem is ttudom, hogy kell. de ez lehet nem is baj. valoszinuleg ugy kell mukodnie, h akkor irok ide amikor alone vagyok es rendkivul beszelhetnekem van vagy hianyerzetem vagy mint epp most nem akarom megbantani a korulottem elo ket. neha kezdem elhinni, h vmi nem stimmel . egyszer iszonyu erosnek erzem magmat maskor pedig gyengenek, ami persze megremit es nem tudok mit kezdeni az erzessel meg a helyzettel. es ilyenkor kezdek el konyortelenul szemet lenni kedves embertarsaimmal. es a mi a legnagyobb baj, h ilyenkor tokeletesen tisztaban vagyok azzal, h ez nem jo es megis mintha skizo lennek. olyan baromi okos es realis tudok lenni, ha masokrol van szo m a magam kis eletevel kapcsolatban pedig annyira gyerek. tudom h mit csinalok es h nem igy kene es megis kepes vagyok elmarni az embereket es persze ott van az h majd en megoldom es amin a hangsuly van, hogy egyedul mert allandoan ez van. mindig volt valakim es megis mindig egyedul voltam es ezt megszoktam mindig valaki mellett eltem, es nem vkivel es ez nagy kulonbseg. mert ugye azt sem birja elviselni a nem nonormalis agyam h valakitol is fuggjek es barki is barmit is felrohasson nekem . lehte ze valami vedekezoreakcio, de h nem jol mukodtetem az is tuti. Pötyi mindig azon akad ki h anyaskodom, pedig egyaltalan nem az a szandekom, csak a kit szeretek es fontos nekem arrol szeretek tudni es igen aggodok ha nem tudom mivan. bocs, poc ezvan. ah a masik remek tulajdonsagom, h tulsagosan tudok szeretni ami meg onmagaban ugye nem lenne problema, sot... csak neha talan folytoan, ami persze nem a feltekenysegben nyilvanul meg , hanem pont a nemreg emlitett anyaskodas ban. es ami vicces, h ezt mindig megkaptam, es amikor errol leszoktam akkor mar nem is erdekelt a dlikvens es persze szep lassan lepitettem ezt magamban aminek a vege a "koszonom szepen, nekem ennyi volt" lett. talan meg kene talalnom azt a bizonyos arany kozeputata, de nem annyira sikerul es amennyire felrottak nekem az "anyaskodast" utana annyira vagytak ra, de persze ha egyszer leepitem magamban a rajongast es szeretetet, akkor mar mindegy. nem ertem az embereket, a apasikat meg plane nem. de leghet h nem is kell, nem tudom. change my life! change me! I dont what 'S thiss feeling? somebody talki with me. azt hiszem most inkabb befejezem: R.